Az inzulinrezisztencia jelentősen ront az életminőségen és súlyos szövődményeket okozhat. Amennyiben része lenne a rutin laborvizsgálatnak, akkor a korai diagnózis csökkentené a szövődmények kialakulását. A terápia egyszerű. Életmódváltás, szükség esetén gyógyszeres kezeléssel kiegészítve. A hangsúly a mozgáson és a táplálkozáson van.

Az étrend alapja arra épül, hogy a szénhidrátok nem egyenlő mértékben emelik meg a vércukor szintet és ezzel egyidőben, az adott inzulin szekréció mértéke is változó. Erre a glikémiás indexet használjuk, ami az utóbbi időben kiegészült a glikémiás terheléssel is. Tehát figyelünk a szénhidrát felszívódásra, arra törekszünk, hogy minél lassabban emelje meg a vércukor szintet és hosszútávon kis mértékben befolyásolja a szénhidrát háztartást.

5 étkezést javasolunk, ami áll 3 fő étkezésből és 2 kisétkezésből. A főétkezések lehetőleg lassan felszívódó szénhidrátot tartalmazzanak, főleg reggel mivel a szervezet bioritmusa is meghatározza az inzulin érzékenységet és ez reggel a legrosszabb. A kisétkezésekre egyes gyümölcsfélék ajánlottak, ezek mind gyorsak. Nem fogyasztható cukor és fajtái, cukor tartalmú étel. Az étrend személyre szabott és az ajánlott napi szénhidrát bevitelt is a páciens igényeihez igazítva állapítjuk meg. Ez lehet napi 160g, 140g, vagy 120g szénhidrát, 5 étkezésre elosztva. Tehát itt számolgatni kell és szigorúbb az étrend, mint egy 2-es típusú cukorbetegnél.

A legújabb kutatások több információval szolgálnak az inzulin kiválasztást illetően, mivel a vizsgálatok szerint nem csak a szénhidrátok okoznak inzulin választ, hanem a zsírok – nagyon kis mértékben – és a fehérjék is. Nem csak nyersanyagokra fókuszálnak, hanem összetett ételekre is. Az új indexet FOOD INSULIN INDEX-nek (FII) hívják. Itt is a glükózhoz viszonyítják az értékeket. Tehát a glükóz FII indexe 100. A sült csirkéé FII 19, a grillezett bélszíné FII 37, míg a piros almáé FII 43. Még nincs elég adat, hogy egy teljes étrendet ezek alapján állítsunk össze, de ez az adatbázis a jövőben egyre bővülni fog.

Tehát az étrenddel szabályozzuk a vércukor szintet és az inzulin válasz mértékét.

A mozgással tudunk igazán hatni az inzulinrezisztenciára. Ez egyrészt a testzsír százalék csökkenésének és az izomszázalék növekedésének tudható be. Mozgás hatására a sejtek eddigi rezisztenciája csökken, felveszik a glükózt és kevesebb inzulin termelődik.

Az elején említett D-vitamin ami igazából egy hormon – hiány kezelése étrendkiegészítőkkel történik. Ez a hormon sok más krónikus betegség kialakulásában is szerepet játszik, nem véletlen, hogy itthon van egy orvosi konszenzus, ami erre felhívja a szakemberek és a lakosság figyelmét.

Terápia részét képezi az inositol is, főleg ha Policisztás Ovárium Szindróma is társul az Inzulinrezisztenciához. A leghatékonyabb, ha a készítmény myo-inositolt és D-chiro-inositolt is tartalmaz 40:1-hez arányban.

Pharmekal Myo-Inositol-Folsav por 240g

Az inzulinrezisztencia teljesen tünetmentessé válhat és tökéletes labor eredmények születhetnek. A hajlam az megmarad, ezért ez a terápia hosszútávú életmódváltást igényel.

Bármi kérdésed van, fordulj hozzám bizalommal!

Dávid Brigitta, dietetikus
Tel.:  0670 60 38333