Miközben az egészséges életmódról és a táplálkozásról szóló cikkeinkhez végzünk háttérmunkát, mostanában egyre több érdekes és meghökkentő kutatási eredmény került az utunkba. Most összegyűjtöttünk pár hasznosat és megosztunk veletek is.

Kezdjük a vízfogyasztással. Igen, mondhatjátok, hogy miért már, semmi új nincs a nap alatt, lerágott csont, mindenki tudja, hogy nagyon fontos bla-bla. De azt hányan hallottátok, hogy sima (klóros) csap vizet számos nagy baromfitenyésztő nem hajlandó az állatainak adni. Hogy miért?

Dr. Joseph Price végzett egy tanulmányt, mely során megfigyelték, hogy a klóros vizet fogyasztó állatok lassabban fejlődtek, szív és keringési problémáik voltak. Téli időszakban inaktívabbak voltak a klórmentes vizet fogyasztó társaikhoz képest.

Gondolom sokakban felmerült most a kérdés, ahogy bennem is, hogy ha a csirkékre ilyen hatással van a klóros víz, akkor milyen hatással van ránk, emberekre. Szerintem a választ tudjuk, ugyanilyen hatással, sőt rosszabb, mert a legtöbb klórt nem megisszuk, hanem fürdés közben belélegezzük és közvetlenül a véráramunkba juttatjuk. Mára már számos technikai lehetőség van arra, hogy az ivóvizünket megtisztítsuk. Miért nem cseréltük még le a klórt? A választ a pénztárcánkban kell keresni, mert bizony ez a legolcsóbb.

(Tehát, akinek fontos az egészsége és van rá kerete, annak ajánlom minél hamarabb vízszűrő beszerzését a zuhanyrózsájára vagy a kádja csaptelepére.)

Másik fő eleme az étkezéseinknek a kenyér. Gondoljunk csak bele milyen is az, amikor a kemencéből kiveszik a barna, ropogós és illatos kenyereket. Nekem máris összefut a nyál a számban, ha csak rá gondolok. Sajnos a kenyér készítés is áldozatául esett a tömeggyártásnak. Míg régen a búza minden részét egyben őrölték és abból készült a kenyér, mára a csírát és a korpát ugye eltávolítják (kivéve teljes kiőrlésű liszt), sőt odáig jutottunk, hogy a fehér lisztet is liszt pótló adalékanyagokkal pótolják. Az így készült kenyér olcsó, fehér és könnyű, bár nem kell bemutatnom, ezt mindenki tudja.

A kenyeret nem csak enni szeretjük, de a száraz morzsáit szívesen megosztjuk a madarakkal is. Aztán jön a meglepő tábla a tóparton, hogy ne etessük kenyérrel a kacsákat.

Miért nem etethetjük a finom kenyérrel a kacsákat és más madarakat?

A kacsáknál megfigyelték, hogy a túl magas szénhidrát és protein tartalmú emberi élelmiszerek miatt, nem fejlődik megfelelően a testétől elálló lesz és így nem fog tudni szállni. A madarak védelmében a turistáknak már sok helyen van madáreleség automata, amely megfelelő magvakat és tápot tartalmaz.

Újonnan felmerült bennem a kérdés, hogy ha a gyenge minőségű kenyér ilyen hatással van a madarak szervezetére, akkor hogyan hat az emberekére? Ha már az állatok egészségére odafigyelünk, akkor mit tehetünk a sajátunk érdekében? Egyelőre a silány minőségű kenyerek, biztos nem fognak lekerülni a boltok polcairól.

Mit tehetünk mi, emberek?

1., Süthetünk kenyeret otthon a sütőben : Persze ez macerás, de nézzük az előnyeit. Tudjuk, hogy mi van benne és tovább eláll, így kevesebbet dobunk ki azaz még spórolunk is.

2., Vegyünk minőségi kenyeret, mert az ugyan drágább, de már önmagában véve is laktatóbb. (Anyagilag lehet drágább, de ha elhagyjuk mondjuk a párizsit, mert annak a tápértéke már benne van a kenyérben, ha nem több, akkor ugyanott vagyunk. Amennyiben a drágábból kevesebbet veszünk, úgy még kevesebb fog ránk száradni és így is azonos költségre jövünk ki, sőt még az egészségünkért is tettünk valamit. 🙂

 

Jó egészséget kívánok!

Küldj egy like-ot, ha tetszett!

 

Nóri